Egy kertész feleségeként “ragad” az emberre ez-az és azért nem árt az se, ha valamilyen mértékben összevág a természet szeretetének szintje egy házaspár tagjainál. Nálunk ezzel nem volt hiba- annak ellenére, hogy “lakótelepi lányként” éltem a gyerekkorom. A nagymamámnál megvolt a lehetőségem belesni a haszon és díszkert szépségeibe, a velük való feladatokba és mindig szerettem a szabadban lenni.
Amióta a saját kertünk is megvan, nem volt olyan év, (inkább félév 😉 ), hogy legalább valami apróságot ne formáltunk volna rajta.
Szeretünk kint lenni, együtt dolgozni rajta/benne és ebbe a 3 lányunkat is igyekszünk a korukhoz mérten bevonni.
Nincs annál jobb érzés, mint amikor apa dolgozik az otthoni fán és a nagylányunk beáll mellé, hogy ő “lekezelje a fa bibiseit” (fasebkezelés), vagy felkéredzkednek a fára apa mellé, hogy ők is tudjanak fát ápolni. A középső állandóan metszene 😀- kicsi még hozzá, nem engedjük- a pici pedig serényen pakolja a levágott szárakat.
Ha nincs az ember lányának otthon egy “házi kertésze”, akkor általában hív egy szakértőt, megbeszéltek/elképzelések és a hely adottságai alapján terveznek és kialakítanak egy csodás díszkertet, ahol jó lenni.
Amikor elkészül, ez lesz a “pinterest pillanatkép”, ahogy a férjem nevezi. Az érdekesség ezután jön: azzal a kerttel utána is foglalkozni kell, hol kevesebbet, hol többet, de minden évszakban fog egy kis munkát adni. Ez megoldható úgy is, hogy kertész brigádot alkalmazunk, vagy mi magunk tartjuk karban.
Az utóbbi érdekes szerintem a kisgyerekes anyukák szempontjából.
A mai rohanó, digitális világ elképesztő dolgokat tud kihozni a gyerekekből és nem mindig csak a pozitívumot. Abban megegyeztünk a férjemmel, hogy mi nem vagyunk hajlandóak beállni a sorba, mert a “barátnőknek bezzeg lehet/ van/ náluk jobb fejek a szülők” stb.- persze ez nem mindig sikerül ;P – viszont igyekszünk példamutatással nevelni őket. Ekkor villant fel a kis lámpa a férjem fejében: a közös kerti munka csak hasznos lehet!
Együtt a család, kellemes, jó időben a szabad levegőn. Az úgyis soron következő munkával gyorsabban végzünk, ha többen csináljuk- bár ez kicsi gyerekekkel nem feltétlen igaz 😀.
A gyerekek folyamatosan tanulnak: növények neveit, állapotaikat, gondozásukat, kerti eszközök használatát, rovarok és kártevők sokaságát, ok-okozati feltételeket és ez által nyitjuk a figyelmüket az élet, számunkra már egyértelmű ritmusára: a pici mag, ha elültetjük és megkapja a megfelelő körülményeket, szárba szökken, virágot bont, elvirágzik, elhervad, és a földre hajolva táplálékul szolgál a következő növénynek.
Megtanítjátok a fenntartható lét alapjait is nekik.
Imádnak koszosak lenni, locsolni, nagyokat nevetünk közben és sokkal jobban figyelnek arra kertre, amiben az Ő kezük munkája is benne van és még spóroltatok is!
És nem utolsó sorban- adtunk magunkból is egy kicsit nekik, hogy jobb emberré válhassanak!
Kedves Anyatársaim!
Kertre fel a gyerekekkel és apával!
